A kötőszövet élettani és reparatív regenerációja


Mühlreiter-jelek A Mühlreiter-jelek segítségével meg lehet állapítani, hogy a fog a jobb vagy a bal fogívfélből való.

Egyetemi tanrend

Gyakori felhasználási területe a törvényszéki orvostan. A Mühlreiter-jelek a következők: szögletjel, gyökérjel a kötőszövet élettani és reparatív regenerációja görbületi jel. A szögletjel a metszőfogaknál érvényesül: a metszők incizális izomfájdalom a karban meziálisan egy élesebb szögben találkoznak az approximális felszínnel, mint a disztálisan.

Ezenkívül a disztális sarok jobban lekerekített. A szögletjelet fogpótlások készítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. A gyökérjel a gyökér lefutását jelöli a fog tengelyéhez képest. Így a fogak gyökerei disztális irányban hajolnak. Gyakran ehhez még hozzá adódik a gyökércsúcsok disztális irányba való hajlása. A görbületi jel a fogak vesztibuláris felszínén érvényesül: a felszín görbülete meziálisan kifejezettebb, mint disztálisan.

Így a fog oro-vesztibuláris átmérője nem a fog közepére esik, hanem kissé meziálisan. Ez jól megfigyelhető a frontfogakon és kisőrlőkön.

Ezeken kívül még ismeretes a korona dőlésének a jele.

Ez a fogak felső illetve alsó fogívből való származásának a megállapítására ad lehetőséget. A gyökér és a fogkorona tengelye által bezárt szöget jelöli. Így, approximális irányból nézve, az alsó fogak koronái lingvális míg a felső fogak bukkális irányba dőlnek. Szögletjel Görbületi jel A fogbél Pulpa dentis A fogbél a fog legbelső, sejteket, ereket, idegeket tartalmazó része. Kívülről teljesen körbeveszi a dentin, egy kis részt kivéve a gyökércsúcson.

A fogbél közvetíti az agy felé a fájdalom-hő- és tapintásingereket, ezenkívül gyulladásos reakcióra is képes. A fogbél funkciói közé tartozik a dentin termelése, táplálása. Ha a szuvasodás eléri a dentint, vagy akár a pulpát, vagy más külső inger hatására, a szervezet többi szövetéhez hasonlóan a fogbélben is védekezési reakciók indulnak be ld.

a kötőszövet élettani és reparatív regenerációja

Felépítése: Anatómiailag a fogbél két részből áll: a fog koronájában elhelyezkedő pulpakamrából és ennek gyökéri folytatódásából, a gyökércsatornából. A pulpakamra tetején a csücsköknek megfelelően pulpaszarvakat találunk. Fiatal korban a fogbél alakja a fog alakjára hasonlít, de az idő elteltével a szekunder dentin ami az egész élet során termelődik és a tercier dentin ami különböző ingerek hatására: fogszuvasodás, kopás, fogászati beavatkozások, képződik lerakódása révén deformálódhat.

Mivel a gyökerek kúp alakúak, a gyökércsatornák is a fog csúcsa felé elvékonyodnak, ahol a csúcsi nyílásban foramen apicale anatomicum végződnek. Általában egy gyökérben egy csatornát találunk, de gyakran fordul elő két csatorna. Ezek indulhatnak közösen vagy külön, és nyílhatnak együtt vagy külön a fog csúcsán, a kötőszövet élettani és reparatív regenerációja ezáltal a gyökérkezelést.

Gyakran elmeszesedések is létrejöhetnek a fogbélben, ún. A csúcsi nyílás átlagos átmérője 0,6 mm. A csúcsi nyíláson kívül még oldalcsatornákkal is kommunikálhat a pulpa a környező lágyszövetekkel. Ezek bárhol elhagyhatják a fogbelet, általában ereket tartalmaznak.

a kötőszövet élettani és reparatív regenerációja

A foramen apicale körül gyakran egy delta apcalet alkotnak. A foramen apicale elhelyezkedésének az ismerete nagyon lényeges egy sikeres gyökérkezelés elérésében. Ugyanis egy jó gyökértömés nem szabad meghaladja a csúcsi szűkületet apicalis constrictio vagy foramen apicale physiologicum. Ez a foramen apicale anatomicumtól 0,5 mm-rel a fog koronája fele helyezkedik el, és a gyökércsatorna legszűkebb része.

Általában a dentin-cement határ is itt helyezkedik el. Röntgenfelvételen ez nem látható, csak a fog anatómiai csúcsa radiológiai apex. Ez nem esik egybe sem foramen apicale anatomicummal, sem az apicalis constrictióval. A csúcsi nyílás a csúcs valamelyik lejtőjén található, 0,5—3 mm-re a radiológiai csúcstól. Szövettanilag a fogbél egy ecto-mesenchymalis eredetű, speciális laza kötőszövet.

A pulpa keresztmetszetén fénymikroszkóppal négy koncentrikus réteg figyelhető meg: odontoblasztok rétege — ezen egyetlen sejtsor biztosítja a dentin termelését Weil-féle sejtmentes zóna — alapállományt, a fibroblasztok nyúlványait, subodontoblasticus kapilláris hálózatot és számos idegrostot Raschkow-féle subodontoblasticus plexus tartalmaz sejtgazdag réteg — kb.

Itt húzódnak a fogbél erei és idegei, de találunk benne védekező sejteket limfocitákat, makrofágokatfibroblasztokat és differenciálatlan mesenchymalis sejteket is. Alátámasztja a sejteket és a szállító közeget biztosítja. Kollagén rostok alkotják a pulpában található rostok többségét. Kevés retikuláris rostot is tartalmaz. A pulpa sejtjei: fibroblasztok — ezeknek vannak a legtöbben, és ezek termelik az alapállományt, meg a kollagén rostokat differenciálatlan mesenchymalis sejtek — tartalék sejtek, bármilyen sejttípussá áttudnak alakulni védekezési sejtek — makrofágok, limfociták, hízósejtek stb.

Vérellátása: A felső fogív nagyőrlőit az arteria alveolaris superior posterior, a kisőrlőket és a frontfogakat az arteria infraorbitalisból származó arteria alveolaris superior anterior látja el, míg az alsó fogívet az arteria alveolaris inferior.

A gyökerekbe az arteriolák a foramen apicalén és az oldalcsatornákon lépnek be. Majd egyre kisebb arteriolákká, prekapillárisokká osztódnak. A legvékonyabb ágak alkotják a subodontoblasticus plexust. Ezek jellegzetes kapillárishurkokat képeznek és a tulsó végük már venulákban folytatódik. A kapillárisok átmérője μm és terminális típusúak. A venulák ezzel szemben tágabbak μm és kevesebb simaizmot tartalmaznak, ezért a véráramlás szabályozásában kevésbé vesznek részt. A fogbél vérellátásának a szabályozása helyi tényezők és szimpatikus idegszálakon keresztül történik.

Szegedi Tudományegyetem | Tanrend

Paraszimpatikus rostokat nem tudtak kimutatni. Irritáló tényezők hatására a fogbél erei először összehúzódnak, majd reflexesen kitágulnak, hyperaemiát vérbőséget hozva létre. Ilyenkor különböző gyulladásos faktorok és védekező sejtek lépnek ki az erekből. Ugyanakkor az idegrostok ingerküszöbe csökken, érzékenyebbé téve a fogat. A venulák, melyek a fogat elhagyák, vénákba szedődnek össze. Ezek vagy a plexus pterygoideusba vagy a vena facialisba ömlenek.

a kötőszövet élettani és reparatív regenerációja

A pulpaerek közt sok anasztomózis figyelhető meg: arterio-venozus és veno-venozus. Beidegzése: A fogbél beidegzése kettős: érző és vegetatív. Az érző rostok a nervus trigeminus 2.

2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége

A vegetatív szimpatikus rostok a felső nyaki dúcból C8, T1 és T2 szelvényekből származnak és az erek mentén haladnak. A foramen apicalén való belépésük után az érzőrostok főleg a koronapulpában ágazódnak el.

A szervezetben egyedülállóan elvesztik mielinhüvelyüket és a Raschkow-féle szubodontoblasztikus plexust alkotják. Egyes rostok a dentincsatornákba is behatolnak.

Újonnan áttört fogakban a szubodontoblasztikus plexus még nincs kifejlődve. A pulpa érzőrostjainak kb. Aα-rostokat is találunk, melyek a hirtelen fellépő, éles, nyilalló fájdalmat közvetítik. Ezenkívül kevés Aβ-rost is megfigyelhető, ezek nyomás- és tapintásingereket közvetítenek. Fejlődése: A fogbél a fogpapilla ectomesenchymális sejtjeiből fejlődik ki.

Legjellegzetesebb az odontoblasztok kialakulása. Miután a fogfejlődés harang szakaszában az ameloblasztok differenciálódtak, különböző kémiai ingereket bocsátanak ki a fogpapilla fele. Ezen ingerek hatására az ott lévő mesenchymális sejtek differenciálódni kezdenek: alakjuk megnyúlik és egy nyúlványt bocsátanak ki a zománcszerv irányába. Ezeket a sejteket már odontoblasztoknak nevezzük.

A sejtek hamarosan megkezdik a predentin lerakását, mely később mineralizálódik és dentinné alakul. Egy későbbi stádiumban a Hertwig-féle hámhüvely is kezd proliferálni és a genetikailag előre meghatározott gyökér morfológiát hozza létre. Belső felszínén pedig odontoblasztok differenciálódnak, melyek miközben dentint raknak le a fogpapilla fele húzódnak vissza. Így a fogbél passzívan, a környező dentin növekedése lévén alakul ki, mely fokozatosan beszűkíti azt és csak egy kis nyílást hagy a gyökér csúcsán foramen apicale.

A fogbélben található sejtek fokozatosan differenciálódnak.

A tartályt nem építették be a fülkébe, ezért azt el lehet helyezni a krioszauna telepítési helyiségén kívül A krioszauna padlózatának magassága állítható, így azt a felhasználó testmagasságához lehet igazítani. A krioszauna minden egyes használati ciklusát megelőzően perces időtartamra van szükség a hőmérséklet megfelelő lehűtéséhez. Mielőtt belépne a kabinba, a felhasználónak védőruházatot, azaz vastag pamut zoknit, valamint szintén pamutból készölt fürdőruhát kell felvennie.

Az erek és az idegrostok a sapka szakaszban kezdenek közelíteni a foghoz, majd fokkozatosan alakítják ki hálozatukat. Előfordul, hogy az erek a fog gyökerét nem a csúcsánál közelítik meg, hanem valahol oldalt, ilyenkor alakulnak ki az oldalcsatornák. Ez az elváltozás eleinte egy visszafordítható folyamat, amely az idő elteltével tovább terjedhet, egy visszafordíthatatlan destrukciót előidézve, amely gyakran fájdalommal, gyulladással, a fognak az elvesztésével és a legsúlyosabb esetben akár halállal is járhat.

Ép fogágynál parodontiumahol a fogíny gingiva még nem húzódott vissza tehát a klinikai korona egyenlő az anatómiai koronávalinkább zománccaries jelentkezik.