A jobb bokaízület károsodása. A bokaszalag megnyúlása (rándulás)
Mit tegyünk bokarándulás esetén? Az esetek nagy részében a boka befelé ficamodik, vagyis a talp a test középvonala felé fordul.
Bokaficamtól a bokaízületi artrózisig
Ezek a traumák elsősorban az ízület oldalsó, szalagokhoz kapcsolódó területeit érintik, vagyis azokat aszalagokat, amik a szárkapocscsontot összekötik az ugrócsonttal és a sarokcsonttal, de nem ritka, hogy más szalagok vagy az ízülethez szorosan kapcsolódó struktúrák könyökfájdalom kívül érintettek. A rándulások gyakoriak a kontakttal járó rögbi, kosárlabda és természetesen a futball és a gyakori ugrás utáni landolást megkívánó röplabda sportokban.
Kisebb rándulások esetén a prognózis kifejezetten pozitív és a gyógyulási idő igencsak rövid; a súlyosabb ficamok viszont sebészeti beavatkozást igényelhetnek és akár hosszabb távon is komoly kellemetlenségeket okozhatnak. A bokaficam minden sportban gyakran előfordul és a szabály alól a futball sem kivétel. Külboka: három szalag alkotja. Közülük a legsérülékenyebb az elülső anterior-talo-fibular ligament szalagsáv, ami a szárkapocscsontot köti össze az ugrócsonttal és a külső boka elülső része valamint az ugrócsont oldalsó és elülső felülete között feszül.
Nagyon vékony szalagról van szó, amit egyszerűen az ízületi tok megvastagodásaként tartanak számon. Kissé hátrébb találjuk a calcaneofibularis szalagot, ami a szárkapocscsontot és a sarkat köti össze.
EXTRA AJÁNLÓ
Majdnem függőlegesen fut és ügyes kézzel könnyedén kitapintható. Még hátrébb helyezkedik el az elülső talofibularis szalag ligamentum talofibulare anteriusami ferdén fut, és összefogja a boka és a szárkapocscsont találkozásának hátsó területét az ugrócsont hátsó oldalán a tuberculum a jobb bokaízület károsodása.
Összességében ez a három szalag akadályozza meg, hogy a lábfej túlságosan elforduljon a test középvonala felé. Még ha funkcionálisan nem is kapcsolódik a fent említett három szalaghoz, ebbe a cspoprtba sorolhatjuk a calcanecuboid szalagot, ami néha érintett lehet a boka belelé történő aláfordulásából származó traumában, mivel funkciója a köbcsont és a sarok távolodásának korlátozása.
Középső szalagsáv: a merev deltoid szalag alkotja, ami négy merev rostkötegből áll, ezek kötik össze a boka és sípcsont találkozását a sarokcsonttal, az ugrócsonttal és a sajkacsonttal.
A deltoid szalag akadályozza meg, hogy a boka túlzott mértékben kiforduljon. Eme funkciójában segíti a külső boka, ami csontakadályt képez a túlzott mértékű kifordulással szemben. Az ábrán a szalagok alkotta vastag köteg a deltoid szalag. A jobb bokaízület károsodása sípcsont és szárkapocscsont kötőszövetes összeköttetése: ez alatt a distalis tibiofibuláris ízületetet értjük, vagyis azt az ízületet, ami összeköti a sípcsontot a szárkapocscsonttal, épp az ugrócsont felett.
Eme ízület a jobb bokaízület károsodása nagy mértékben korlátozott, mivel különböző szalagok teszik erősen stabillá. Ezek közül meg kell említenünk az interosseus szalagokat és az anterior inferior, valamint a posterior inferior tibiofibuláris szalagokat.
Bokaszalag sérülés: a bokaszalag szakadás - Fájdalomközpont
Az ábrán a hátsó tibifibuláris szalag elhelyezkedését láthatjuk. RÁNDULÁSOK A rándulások három fokozatát különböztetjük meg attól függően, hogy milyen mértékű kár éri a szalagokat: I-es fokú bokaficam: nem jár a szalag mikroszkopikus sérülésével; a fájdalom és a duzzanat kisebb mértékű, ahogy a mozgás korlátozottsága is.
II-es fokú bokaficam: részleges szalagszakadás következik be. A fájdalom és a duzzanat jól észlelhető és a láb kisebb-nagyobb mértékű instabilitásával is járhat. III-as fokú bokaficam: teljes szalagszakadás történik.
Intenzív fájdalom és nagymértékű duzzanat jellemzi, a boka nem terhelhető és a láb kifejezetten instabil. A képen a bokaficam különböző fokozatait láthatjuk a külboka elülső szalagja és a calcaneofibularis szalag vonatkozásában. Felfedezhető, hogy a jobb bokaízület károsodása III-as fokú ficam a szalag teljeskörű károsodását jelenti.
A külboka rándulása: amennyiben a sérülést a boka kifordulása okozza, elsősorban a külboka szalagjainak érintettségére kell gyanakodnunk. Ezek közül a leggyakrabban a külboka elülső szalagja talofibulare anterius sérül, de nem ritka, hogy a probléma a calcaneofibularis szalagra is kiterjed. Ha a trauma különösen súlyos volt, nem zárhatjuk ki a szárkapocscsont-törést sem.
Egy felkészült szakember alkalmazhatja az Ottawa Ankle Rules-t, hogy eldöntse, szükség a nyaki vállízület ideges kezelése a sportoló sérült végtagjának megröntgenezésére. Könnyen és gyorsan alkalmazható, tapintásos vizsgálatról van szó, ami révén megállapítható, hogy a törés gyanúja megalapozott-e, vagyis hasznos a radiológiai vizsgálat szükségességének szempontjából.
Gyógyulási esélyek
Jellemző jelekként és tünetekként tartjuk számon a boka oldalsó területe körüli és az alatti duzzanatot, ezen a területen észlelt fájdalmat, ami kisugározhat a szárkapocscsont hosszában és a lábfej oldalsó területeire, valamint súlyosabb esetekben véraláfutás és jelentős mozgáskorlátozottság is jelentkezhet. Vannak olyan tesztek, amiket felkészült klinikai orvosoknak kell végeznie a szalagok állapotának felmérésére. Ezek révén képet kaphatunk arról, milyen mértékben sérült a szalagok integritása, viszont a leginkább javasolt vizsgálat a szalagot ért kár pontos helyének és kiterjedtségének megállapítására a mágnesesrezonancia-képalkotás MRIamit csak orvos rendelhet el.
A kilátások kedvezőek, a súlyosabb esetekben a sporttevékenységhez történő visszatérés várható ideje nagyjából hét. Ha a gyógyulás tovább tart, érdemes a játékosnak ortopéd szakorvos felkeresését javasolni.
Saját menü
A képen jól látható a boka befelé történő ficamának jellemző folyamata, ami a külboka szalagjait érinti. Ahogy a fotón is látjuk, a sérülés gyakran fizikai kontakt nélkül is bekövetkezik. A középső szalagsáv rándulása: a deltoid szalag izolált rándulása meglehetősen ritka, amit vastagsága, valamint a sípcsont és boka találkozási területének viszonylagos törékenysége okoz.
Kifordulásos húzódás esetén tehát inkább az utóbbi, csontot érintő sérülésre gyanakodhatunk, mint a szalag károsodására.
Honnan ered a gyulladás?
Az Ottawa Ankle Rules felhasználása ebben az esetben is segíthet a klinikai orvosnak a röntgenvizsgálat szükségességének megállapításában. Amennyiben csak a szalagok érintettek, a felépülési idő a duplája annak, amit a külboka ugyanilyen jellegű rándulása esetén jeleztünk.
Az ábra a boka kifordulását ábrázolja, megpróbálva szemléltetni a deltoid szalag integritásának sérülési folyamatát. A tipikus sérülés mechanizmus a boka lábháti hajlításával járó túlzott kifordulása, miközben a talp a talajon marad.
A boka magasabb területének ficama hosszabb felépülési időt kíván meg a klasszikus aláfordulásos ficamokhoz képest.
Az anterior inferior tibiofibuláris szalag teljes károsodása sebészeti beavatkozást kíván meg, amivel stabilizálható a sípcsont és a szárkapocscsont között distalis ízület.
Nem ritka, hogy eme szalag folytonosságának megszakadása a deltoid szalag károsodásával vagy a boka törésével jár.
A kép az anterior inferior, valamint a posterior inferior tibiofibuláris szalagok teljeskörű károsodását ábrázolja. Jóllehet, ez a sérülés ritka, mechanizmusa alkalmazható az anterior inferior tibiofibularis szalag izolált sérüléseire is.
Ha a traumát követő fájdalom nagyon erős, a játékost azonnal le kell cserélnünk és jegelnünk kell a fájó területet, miközben alkalmazzuk a P. Amennyiben az Ottawa Rules-t alkalmazzuk és pozitív eredményt kapunk, a játékost azonnal sürgősségi ellátásra kell küldenünk.