Mindkét térdízület deformáló artrózisa. Az arthrosis lényege és okai 2 fok

Ízületi kopás arthrosis, osteoarthrosis — kiemelten a térdkopás- előfordulása, diagnosztikája és korszerű kezelése Szerző: Dr. Csaba Attila reumatológus. A másodlagos szekunder arthrosisnak ismerjük az okát: pl.

Normálisan a csontvéget borító üvegporcot porcsejtek és sejtközti állomány alkotják. Előbbiek a növekedés végeztével már alig osztódnak, feladatuk a porc alapállományának — pl.

A térd gonartrózisa: fokozat, típusok, kezelési módszerek - Masszázs July

A porcnak vérkeringése, beidegzése nincsen, táplálása az ízületi belhártya által termelt ízületi folyadék révén valósul meg, mely kenő-olajozó, súrlódáscsökkentő szereppel bír, illetve a porcfelszínnel közösen teherviselés során lökhárító funkciót is betölt.

Arthrosisban megbomlik az alapállomány felépítése és lebontása közti egészséges egyensúly, rövidtávon az előbbi, később azonban visszafordíthatatlanul az utóbbi irányába tolódik. A megnövekedett nyomás ízületi folyadékot présel a sérülésekbe, további károkat okozva. A terhelés rugalmatlanul az alatta levő csontra vásárol glükózamin-kondroitin mms át, így az megvastagszik.

• Elsősegélynyújtás a bokaízület kötőelemeinek károsodásához
• A test bármelyik ízületét érintheti a betegség.
• Térd artrózis Az egyik leggyakoribb degeneratív betegség a térdarthrosis.

A fokozott terhelés fájdalmat provokál. Előrehaladott esetben az ízülettel határos csontban a terhelő felszínen apró üregek cysták alakulnak ki. Az ízületi peremeken csontnövedék úgynevezett arthrophyták, köznyelvben csontcssőrök, -kinövések, meszesedés keletkezik, hogy tehermentesítse, stabilizálja az ilyen formán is deformálódó ízületet.

Gyógytornász Kereső

A fájdalom miatt a beteg kevésbé terheli érintett végtagját, illetve használja ízületét. Ez az ízület mozgásbeszűküléséhez, illetve a környező izomzat sorvadásához, erejének csökkenéséhez vezethet, mely instabillá teszi az ízületet, tovább károsítva azt. Végstádiumban a porc teljesen elkopik, elpusztul, az ízületet alkotó csontvégek összeérnek, surlódnak, ez nagy fájdalommal járhat. Az ízületi csontvégek összecsontosodása azonban igen ritkán következik be.

A térdízület kopása (arthrosis)

Az ízületi kopás általában lassan romló, gyakran hullámzó lefolyású, évekig, évtizedekig tartó, nem visszafordítható folyamat. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a térdarthrosis a negyedik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség nőknél, nyolcadik férfiaknál, összességében pedig aránya megegyezik a — Magyarországon vezető halálokként szereplő — szívbetegségek okozta rokkantságéval, illetve az általa okozott mozgáskorlátozottság révén maga is hajlamosíthat szívbetegségek kialakulására.

A térdízület a legbonyolultabb ízületünk, három rekeszből, részből áll: a térdkalács és a combcsont elülső felszíne között, illetve a combvégek és a sípcsontvégek között a külső és a belső oldalon. Az ízületi tokot a külső és a belső oldalon egy-egy oldalszalag erősíti, oldalirányban stabilizálva az ízületet, míg a combcsont és sípcsont közt található első és hátsó keresztszalag vagy ferdeszalag az előre-hátrafelé irányuló mozgásokban stabilizál.

Utóbbi két csont közt mindkét ízületi részben az orr- és a fülkagyló porcához hasonlóan egy-egy rugalmas állományú porcsarló meniscus található, melyek alátétként funkcionálnak. Normálisan a térd teljesen kinyújtható, mely az egészséges járáshoz nélkülözhetetlen. Már néhány fokos mozgásbeszűkülés is látszólagos relatív végtagrövidüléshez, sántításhoz, kompenzáció kapcsán az érintett oldali csípőízület és a gerinc tartási zavarához, másodlagos elváltozások okozta panaszokhoz vezethet.

A hajlítás szinte fokig kivitelezhető, mindkét térdízület deformáló artrózisa a torlódó izmok, lágyrészek, és az ízület megfeszülése korlátoz. Mind a meniscusok, mind a szalagok sérülése, károsodása az ízületi porc károsodását, kopását fokozza a nagyobb nyomás, illetve az instabilitás miatti túlterhelődés következtében.

Akinél az átlagosnál nagyobb mértékű a lábszár kifelé vagy befelé dőlése kétoldali előfordulás esetén előbbit X, utóbbit O — lábnak is hívja a köznyelv a túlzott dőlés oldalán az ízület túlterhelődik, arthrosis alakulhat ki, illetve fordítva, az arthrosis is hajlamosíthat tengelyeltérés kialakulására.

A térdhajlat belső oldalán térdarthrosis során viszonylag gyakran alakul ki a Baker-ciszta, mely az ízületi térrel — gyakran csak a ciszta irányában — közlekedő, lassan növekvő, extrém méret esetén megrepedésre hajlamos és ezzel esetleg mélyvénás thrombosis tüneteit utánzó képlet.

Az arthrosis diagnosztikája Leggyakoribb panaszok és az orvosi fizikális vizsgálat alapján észlelhető tünet a mechanikus jellegű fájdalom: reggelente ízületi merevség, fájdalom, mely használatot, bejáratódást követően csökken, hosszasabb terhelés után pedig ismételten fokozódik.

Ízületi porckopás (artrózis) - Tünetek és okok

Az ízület mozgásterjedelme csökkenhet, térd esetében a teljes nyújtás nem kivitelezhető, illetve a hajlítás is beszűkülhet. Az ízület elformátlanodik deformálódik a meszes felrakódások miatt, a tok, szalagok nyúlása, a meniscusok károsodása következtében pedig lazává, lötyögőssé válhat.

A fájdalom okozta akaratlan és tudatos kímélet miatt az ízületet mozgató, egyben stabilizáló izmok sorvadnak térd esetében a combizomzatmely még instabilabbá teszi az ízületet. Jellegzetes tünet a tapintható, durvább esetben mindkét térdízület deformáló artrózisa dörzsölődés az ízület felett annak mozgatása során krepitáció.

Amennyiben ízületi gyulladás is fellép, nyugalmi fájdalom, duzzanat, melegség is társul az előbbi panaszokhoz.

A térd gonartrózisa: fokozat, típusok, kezelési módszerek

Az arthrosis megállapításához szükséges és elégséges képalkotó radiológiai vizsgálat a röntgen, mely a betegség meglétét, kiterjedését, súlyossági fokát mutatja ízületi rés szűkülete, egyenetlen ízületi rés, széli meszesedések osteophytáka porc alatti csontállomány tömörebbé válása, esetleg benne apró üregekkel degenerációs cisztákvagy a csont beroppanásával. Csípő- térdarthrosis gyanújakor mindig álló helyzetű, lehetőleg mindkét oldalt összehasonlító, kétirányú felvétel készítése indokolt.

A röntgenkép eltéréseinek és a beteg panaszainak súlyossága gyakran csak lazább összefüggést mutat. Ultrahang, esetleg MR vizsgálat a környező lágyrészek érintettsége szalagok, meniscus sérülés, Baker-ciszta gyanúgyulladás esetén lehet indokolt, utóbbi esetében az ízületi folyadék injectiós tűvel leszívható, laborvizsgálatra küldhető.